Környezetbarát és olcsó hangya- és csótányirtó módszer
Lényege a következő: egy tasak akármilyen olcsó vaníliás cukrot össze kell keverni egy zacskónyi akármilyen olcsó sütőporral, és ezt a keveréket a lakás eldugottabb helyein üveges befőttek tetejébe kihelyezni. Innentől kezdve az ízeltlábúak saját magukat pusztítják el, ugyanis a vaníliás cukor nagyon vonzza őket, a sütőpor ellenben folyadékkal keveredve erőteljes gázképződést indít el, így az ízeltlábúak lényegében felpuffadnak, és ettől pusztulnak el pár órán belül.
Mi egy panellakásban élünk, és mióta ezt a módszert alkalmazom, egyetlen csótányt sem találtam a lakásban. A havi védekezés nem kerül többe 50 Ft-nál .
Mosószerek: összetevők és környezetbarát alternatívák
A tenzidek felületaktív anyagok, melyek a mosópor legfontosabb összetevői. Természetes, illetve viszonylag szelíd előállítású tenzid a szappan, melynek reszeléke kézi és gépi mosáshoz is jó.
A vízlágyítókra azért van szükség, mert a mosóporok összetevői (pl. anionos tenzidek) kemény vízben oldhatatlan csapadékot képeznek a kálcium- és magnézium ionokkal, és ezáltal a mosószerek hatékonysága csökken. Ugyanerre az okra vezethető vissza a vízkő kialakulása is, amely a mosógép élettartamát rövidíti meg. . A mosógép fűtőszálának vízkövesedését környezetbarát módon is megelőzhetjük ecetes öblítéssel. Vízlágyításra leginkább foszfátot használnak, amely a természetes vizekben eutrofizációt (vízvirágzás) okozhat. A legkörnyezetkímélőbb megoldás a mosószóda használata.
A lúgok zsíroldó hatásuk miatt kerülnek a mosószerekbe, legismertebb képviselőjük a mosószóda. Mosószódával vizet lágyítani és (magában, szappanpehellyel vagy mosóporral keverve) mosni is lehet.
A vázanyagok megakadályozzák, hogy a mosópor összeálljon, hogy lúgossága semlegesítődjön, és általában fokozzák a vízlágyító hatást. A polifoszfát a leggyakoribb vázanyag. A foszfáthoz hasonlóan a vizek eutrofizációjához vezet.
Az optikai fehérítők szerves vegyületek, amelyek a színezékekhez hasonlóan megkötődnek a textílián. Elnyelik az ibolyántúli sugárzást, és kék fényt bocsátanak ki, ezzel kioltják a fehérneműk sárgás színárnyalatát. A ruha ragyogó fehérnek látszik, de ez nincs összefüggésben tisztaságával. Alkalmazásuk teljesen felesleges.
Oxidatív fehérítőszerként a mosóporokban leggyakrabban nátrium-perborátot használnak, amelynek fehérítő hatása 60 oC felett érvényesül a legjobban. A felszabaduló oxigén roncsolja a vér-, bor-, és gyümölcsfoltokat, elpusztítja a kórokozókat, tehát fertőtlenít is. 60 oC-nál hidegebb vízben fölösleges használni, mert fehérítő hatása kihasználatlan marad.
A mosószerek segédanyagai akadályozzák a túlzott mértékű habképződést, elősegítik a szennylebegtetést, szintetikusan vagy természetesen illatosítanak, vagy töltőanyagok, melyek szerepe a forma megtartása. Felesleges terhet jelentenek a környezetnek, a pénztárcának, és a csomag cipelőjének. A szintetikus mosószerek 30 %- a töltőanyag.
Öblítés
A probléma
A felületaktív anyagok egy csoportját alkotják a kationos tenzidek. Jelentőségük a mosószerek (anionos tenzidek) eltávolításában, vagyis öblítőszerként való használatukban van. A bolti öblítők hatóanyagai bevonatot képeznek a szövet szálain: ettől a ruha puha és illatos lesz, és a szintetikus szálas anyagok elektromos feltöltődése is csökken. A puhaságnak és az illatnak azonban ára van: 20%-kal csökken a textília nedvességfelvevő-képessége. A törlőrongyok, törölközők, pelenkák, fehérneműk illatos öblítése így többet árt, mint használ.
A kationos felületaktív vegyületek nem bomlanak le teljesen a víztisztító berendezésekben, tehát terhelik az élővizeket. Ezenkívül a szintetikus öblítők hatóanyagai, mivel a textíliában maradnak, bőrirritációt is kiválthatnak az arra érzékenyebb személyeknél.
A megoldás
• Sokan egyáltalán nem használunk öblítőt, és nem érezzük hiányát. Próbáld ki te is egyszer, hogy teljesen elhagyod használatát!
• Az ecet minden textília színélénkítő, puhító hatású öblítőszere. Öntsünk az öblítőtartályba előzőleg vízzel háromszorosára hígított 20%-os ecetet! Ne féljünk, nem marad tőle ecetszagú a ruha. Semlegesíti a mosószer-maradványokat, megakadályozza a sötét pamutholmi csíkozódását, segít megőrizni a sztreccs (stretch) anyagok rugalmasságát.
• Ha mindenképpen illatosítani szeretnénk a ruhaneműt, pár csepp illóolajat cseppentsünk az utolsó öblítővízbe!
Környezetbarát folttisztítási módszerek
Friss gyümölcsfolt: áztassuk tejbe vagy savóba, vagy rácsöppentett citromlével tüntessük el a foltot a ruhából.
Fűfolt: dörzsöljük glicerinnel a foltot.
Golyóstoll, tinta: dörzsöljük alkoholba mártott szivaccsal.
Izzadságfolt: langyos ecetes vagy szódabikarbónás vízben áztassuk. Szalmiákszeszes vízzel átitatott vattával is eltávolíthatjuk a ruhaneműből.
Kávé-, tea-, kólafolt: tojássárgájával kevert langyos vízzel kell kiöblíteni. Ecetes, majd normál öblítés! Bóraxos oldatba kell áztatnunk a ruhát! Mustárfolt: dörzsöljük be glicerines ronggyal, majd mossuk ki szappannal hideg vízben.
Penészfolt: öntsünk erős szappanos oldatot és sót a foltra és tegyük ki napfényre és tartsuk nedvesen.
Rágógumi: dörzsöljük jéggel, amíg megkeményedik, majd szedjük le.
Rozsdafolt: áztassuk savanyú tejben vagy citromlében, dörzsöljük be sóval, tegyük ki a napra, és csak ezután mossuk ki.
Rúzsfolt: hideg tejszínnel vagy főzőmargarinnal dörzsöljük be, majd mosószódával mossuk ki.
Vérfolt: áztassuk 10 percig hideg, sós vízben, majd mossuk ki szappannal. Ha régebbi a folt, keverjünk össze keményítőt és hintőport egy kis vízzel, és ezt kenjük a foltra!
Viaszfolt: tegyük a ruhát a mélyhűtőbe kb. 2 órára, és így könnyen leszedhetjük a viaszt.
Vörösboros, sör vagy likőrfolt: áztassuk bóraxos oldatban.
Zsírfolt: forró vizes átmosás után öntsünk rá szódabikarbónát.
*Házi praktikák – otthonunk ápolása környezetkímélő módon. (E-misszió Egyesület, 2002)
*Zöld Nagyokos (Ökoszolgálat Alapítvány, 2003)
Ajánlj tippet te is!!
